Lujzussal az élet 2.
Árnyék az örömben!
Előző bejegyzésemben már írtam, hogy a várandóságom nem volt fenékig tejfel. Annyira nehéz volt minden tekintetben… Végre velünk maradt egy pici lélek, akit oly nagy szeretetben vártunk az első pillanattól. Viszont ezt az örömöt beárnyékolta egy váratlan helyzet, amely az egész világon megjelent!
A pandémia szörnyű dolgokat hozott magával! Az első és második hullámban aktívan dolgoztam az intenzíven, majd a harmadik hullám kezdetén is, mikor kiderült, hogy babát várok. Szinte azonnal abbahagytam a munkát a kórházban! Nálunk az intenzíven dolgozni várandósan szinte lehetetlen… Rengeteg a fertőzés és a nehéz fizikai munka, ami az osztályon van, mind-mind veszélyezteti a terhességet. Ezért és az előzményekért, gyakorlatilag azonnal eljöttem.
Ahogy egyre nőtt a pocakom és haladtunk a kiírt időpont felé, úgy lett egyre aggasztóbb a helyzet, a vírus okozta tünetek miatt, a várandósan megbetegedetteknél is. Kiderült, hogy a COVID19 koraszülést okoz! Megjelentek a tanulmányok Izraelből, hogy már várandósan is olthatóak a nők. Persze erre vonatkozóan nem volt hosszútávú adat, így csak az aktuális állapotot tudták megmondani. Virológussal, immunológussal, nőgyógyásszal, genetikussal és neonatológussal egyeztetve, végül arra a következtetésre jutottunk a férjemmel, hogy oltatom magamat várandósan. Borzasztó nehéz döntés volt! Kaptam is miatta hideget-meleget! Tudtam, hogy a két fiam, aki iskolába jár, bármikor megbetegedhet. Egyre többen lettek a környezetemben is betegek.
Az online oktatás hozott némi nyugalmat, de a férjem még mindig eljárt dolgozni emberek közé, ami szintén aggódalomra adott okot. Tudtam, hogy milyen esetek vannak, hiszen a klinikai munkám során láttam is és hallottam is az esetszámokat. Egyik munkatársnőm azt mondta:
„Dia ezt csak az tudja, hogy milyen nehéz, aki benne van!”
Így igaz! Sokan nem értettek meg a saját környezetemben sem. Gyakorlatilag 35 hét karanténban éltem meg a várandóságomat önszántamból.
Az elképzeléseim, hogy kismama jógára fogok járni és a barátnőimmel találkozgatok, akik otthon vannak a kisgyermekeikkel, kútba esett terv lett.
Egy cél lobogott előttem, hogy ezt a babát időre szülhessem meg egészségesen!
A karanténban töltött időt, termékenyen töltöttem! Továbbképzéseket csináltam végig, hála az online oktatásnak. Erről olvashattok is a „Szakmai továbbképzéseink” kategóriában. Azt hiszem a karantén időszakát kimaxoltam. Ha hiszitek, ha nem én nagyon jól voltam. Persze hiányoztak a társas kapcsolatok, de mikor már lehetett, hatalmasokat sétáltam az erdőben a családommal és a barátaimmal.
Ez a fajta életvitel számomra nem okozott gondot. A gyerekeimre tudtam figyelni és tartalmasan együtt lenni velük minden nap. Valahogy ez egy ajándék volt számunkra ebben a helyzetben. Imádok főzni és együtt enni! Az online oktatásnak hála, minden nap együtt ebédelhettem a fiaimmal! Ez most persze hiányzik…
Az oltásomról pedig elmondhatom, hogy semmi gond nem lett! Megkaptam mindkettőt még a szülés előtt. A második után jósló fájásaim lettek, ami persze leállt pár óra után.
A névválasztással is volt némi gondunk, amin már meg sem lepődők! Következő bejegyzésben olvashattok róla!
Írta: Chonjo Diana Bernadett
Babalansz alapító, Nemzetközi babamasszázs-oktató, csecsemő és gyermek szakápoló CIMI