Szeresd így is a babád

Babavárás pandémia idején

Oly sok évet is várhatunk egy gyermek érkezésére. Annyi mindent elképzelünk, hogy mit hogyan csinálunk majd, mit hogyan alakítunk a babavárás alatt. Aztán jön egy teljesen váratlan esemény, ami felbolygatja az egész világot.

A világ legboldogabb emberei vagyunk, hiszen ott van az a két csík a tesztünkön, erre vártunk szívünk mélyén már rég. Aztán jön egy „bomba”, világjárvány! Miért pont most? Kavarognak bennünk a kérdések, millió…„Nem így képzeltem el!”
Ugye minden rendben lesz a picivel? Mi van akkor, ha elkapom a vírust? Hogyan zajlanak majd a vizsgálatok? Azonnal betegállományba kéne menni nehogy elkapjam, vagy lehetséges a home office? Hogyan és mikor fogok mindent beszerezni a babának? Sorolhatnánk szinte a végtelenségig.

Minden rosszban van valami jó. Mondhatnánk, hogy valahol van „előnye is”, de úgy érezhetjük több hátránya annak, hogy ezeket a
hónapokat otthonunkba ajánlott töltenünk. Van, aki talán örül annak, hogy nem igazán kell kismama ruhák után futkosni, más szívét fájlalja, hogy nem mutathatja meg az egész világnak, hogy milyen szép kerek a pocakja és milyen büszke is erre.

Meg hát valljuk be az is jól esik női mivoltunknak, hogy mindenhol egy picit „előnyre” tehetünk szert. Jól esne összegyűlni barátaink gyűrűjébe is egy finom kávé mellett és megosztani örömünket. Aztán mikor megérkezik a mi kicsikénk, talán még nagyobb félelem ébredhet bennünk, hiszen oly védtelen. Az első hat hétben jó lenne kapni, és fogadni barátaink, családtagjaink segítségét, de most
ez is döcögősebben megy.

 

Félünk és féltenek

Mit érezhet egy kismama, aki a járvány elejétől otthonába kényszerül és csak a kötelező körökre hagyja el otthonát? Hogyan éli meg a baba érkezését? Hogyan éli meg az első hónapokat, évet elszigetelve a világtól, családtól, barátoktól?

BÜSZKÉN MEGMUTATNI ŐT A VILÁGNAK, ROKONOKNAK, BARÁTOKNAK. BABAÚSZÁS, ZENÉS FOGLALKOZÁSOK, BABA-MAMA KLUB, BABA-MAMA JÓGA, BABA BÖRZÉK STB. EZ MOST MIND KIMARAD…

Online világ? Sok-sok segítségünkre lehet hála a mai technikának. Babavárás során és ha már megérkezett kisbabánk, akkor is sok lehetőség van arra, hogy segítséget kapjon mind a baba és anya egyaránt.

Így talált ránk riportalanyunk Emese is. Emesét faggattam kicsit erről az élethelyzetről hiszen most már több mint 1 éve „otthona rabjává
vált”. Tavaly február óta éli mindennapjait otthon a maga és babája érdekében. Június végén érkezett meg családjukba kisfiúk Patrik. Elbűvölő egy szőke, kék szemű herceg, minden túlzás nélkül.

– Emese, hogyan élted meg kismamaként a pandémiát? Hogyan tudtál rákészülni a baba érkezésére? Egy szóval, rosszul. Bővebben egy rémálmom vált valóra. Mindig féltem tőle, ha gyerekem lesz, be leszek zárva és csak a gyerekről fog szólni az életem. Arra pedig sohasem gondoltam volna, hogy már kismamaként nem mehetek sehová. 2020. február 1-jével abba hagytam a munkát. Azzal a tervvel, hogy beköltözünk az új lakásunkba, berendezzük nyugodtan, lesz időm pihenni, barátokkal találkozni kicsit még szabadon mozogni. Erre pedig maradj otthon!

A PÁNIK ÉS FÉLELEM, MERT VALÓDI TÁJÉKOZTATÁS NEM VOLT, LEGINKÁBB MERT SENKI NEM TUDTA, MILYEN HATÁSSAL VAN A COVID 19 A VÁRANDÓSSÁGRA ÉS A BABA FEJLŐDÉSÉRE.

Majd minden boltot bezártak és nem tudtuk meddig lesz így. Babonából nem vettünk semmit a picinek, mondanom sem kell a gyerekbútort és minden más beszerzése elég nehézkes volt. Ma már tutira nem ezt a kiságyat választanám. A szülésfelkészítők, újraélesztési tanfolyamok sem indultak.

ABBÓL, AMIT MEGTERVEZTEM SEMMIT NEM TUDTUNK KIVITELEZNI. SEHOVA NEM JÁRTAM, SENKI NEM JÖTT HOZZÁNK.

Egyetlen dolog volt fix reggel és este sétáltam a kutyánkkal. Még a szülés előtt is gyorsan elvittem őt.

-Milyen nem várt nehézségekbe ütköztél mind már kismamaként, és a pici érkezését követően?
A vírus helyzet miatt a fiamat nem nagyon visszük sehova. A pandémia elején csak a férjem járt bevásárolni, most már felváltva járunk.

A NEHÉZSÉGEK INKÁBB LELKI ÚTON JELENTKEZTEK NÁLAM. AZT GONDOLOM, HOGY A JELENLEGI HELYZET MEGNÖVELI A DEPRESSZIÓ KIALAKULÁSÁT.

Biztos vagyok benne, hogy ha nem nyáron születik a fiam akkor sokkal nehezebben viseltem volna. Hiába segített a férjem, akárki akármit állít, egy kisbaba érkezésére nem lehet felkészülni.

Egy ilyen helyzetben meg pláne nem. Pedig az én fiam nem volt problémás. Az elején örültem, hogy egy újabb napon vagyunk túl és a gyerek még életben van.

-Hogyan élted meg a szülést ebben a forgatagban, minden úgy zajlott ahogy elképzeltétek?

A szülést nem befolyásolta a vírus helyzet, mivel június 28-án született a fiam, így éppen nem voltak nagy korlátozások. Természetes szülést szerettem volna, sajnos 12 óra vajúdást követően, császármetszéssel lett befejezve. A vajúdás alatt végig velem volt a férjem.

Látogatók nem jöhettek a kórházba, amit nem bántam így pihenhettem, ha a fiam aludt. Össze tudtunk szokni, anélkül, hogy kéretlen tanácsokat kaptam volna. Ami nehéz volt, hogy a férjem nem láthatta a fiúnkat, viszont reggel és este bejött hozzám és legalább egy ölelést kaphattam. Na meg hozott enni!

-Milyen segítségetek volt az első időkben otthonotokban ebben a helyzetben?

Anyukám volt nálunk az első héten és közel két hetet volt otthon a férjem. Mindkettő nagy segítség volt. Majd hetente egyszer jött a nővérem. A családból mindenki jött látogatóba egyszer, az első 6 hétben. De nem volt átjáróház így gyorsan kitudtunk alakítani egy menetrendet.

-Hogyan találtál rá a babamasszázsra?

Te meséltél róla az osztálytalálkozónkon, hogy egy álomvállalkozás van születőben ezzel az oktatással. Ott teljesen meggyőztél, hogy ez egy jó dolog. Tudtam, hogy ha babám lesz mindenképpen szeretném megtanulni majd általad.

-Mi az, amit vártál a masszázs oktatástól?

Egy extra kapcsolatot a babámmal. Mást se hallottam az ismerősöktől csak, hogy hasfájós a gyerek, meg rosszul alszik. Szerettem volna megtanulni egy olyan technikát, amivel segíthetek gyógyszerek nélkül a gyermekemnek, ha nálunk felmerülnének ezek a gondok.

-Hogyan éltétek meg ezt a picivel? Milyen érzés volt, hogy végre adhatsz egy „kis pluszt” a picinek? (most sajnos a babás foglalkozások is mind korlátozottabbak)

Nagyon jó volt, az első alkalomtól kezdve tetszett Patriknak a masszázs. Egy jó móka volt számára, én közben énekeltem neki, mondókákat mondtam. A mozdulatokat gyorsan megtanultam, számunkra egy rituálé keretében volt a masszázs. Hamarosan 8 hónapos és már nehéz egyhelyben tartani, de fürdés után testápolóval a masszázs mozdulataival krémezem. Még mindig nagyon élvezi.

-Miben segített nektek a masszázs? Mit adott nektek mind lelkileg és fizikailag?

Ez volt az egyetlen dolog, ami a születése előtti tervekből megvalósult.

PATRIK NEM HASFÁJÓS, VISZONT NÁLA IS ELŐFORDULT, HOGY NEM KAKILT. A MASSZÁZS SEGÍTSÉGÉVEL SIKERÜL ELŐSEGÍTENI, HOGY LEGYEN SZÉKLETE.

Egy pici babával nehéz játszani, viszont a masszázs alatt végig figyelt, letudtam kötni őt.

-Miért ajánlanád más édesanyáknak a babamasszázst?

Mert kinek ne esne jól egy masszázs mindennap? Főleg egy pici babának, akinek napról napra fejlődnek az izmai. Egy jó szórakozás szülőnek picinek és sok mindenre nyújt megoldást, úgy, hogy közben te magad segítesz a babádnak kényeztetve őt.

Fordulópont volt számunkra is az átállás az online oktatásra, de boldogság, hogy így is segítségére lehettünk sok anyának ebben a helyzetben, és nem kellett elengednünk senkinek a kezét. 😊

 

szerző: Barabás Szilvia, Nemzetközi babamasszázs-oktató, csecsemő és gyermek szakápoló